Mede8er médialejátszók: 3D élmény otthon a nappaliban!
Legfrissebb hírek
2013. december 2. - Betét

Mától vehet új babakötvényt

Hétfőtől lehet megvásárolni az új babakötvényt, írja az MTI. A kormány adómentességgel, extra kamattal és állami támogatással ösztönzi a Start-számla megnyitását és a babakötvény vásárlását. A megújuló babakötvény 19 éves futamidejű állampapír, amelynek névértéke 1 forint, és bármekkora összegben vásárolható a Magyar Államkincstártól. Az új befektetés kizárólag Start-számlán vezethető.

Államkincstár   /   állampapír   /   babakötvény   /   befektetés   /   Start-számla

forrás: Index.hu
A számla a sokszorosára gyarapíthatja a kisbabáknak születéskor járó 42 500 forintos életkezdési támogatást Nemcsak a szülők hanem a hozzátartozók is nyithatnak minden 18 éven aluli gyermek számára Start-számlát a Magyar Államkincstárnál vagy egyes járási hivatalokban és vehetnek a biztos befektetést jelentő kiemelten kedvező infláció plusz 3 százalék kamatot fizető babakötvényből A konstrukció létezése óta több mint 700 ezer gyermek részére írta jóvá az állam a kezdő 42 500 forint állami támogatást a Kincstár által vezetett letéti számlákon Ezek a számlák passzív nyilvántartási számlák amelyekre befizetés nem érkezhet sokszor meg is feledkeznek a szülők a létezéséről A szülő akkor tudja az összeget gyarapítani ha Start-számlát nyit a gyermekének Az erre érkező befizetések 10 százalékának megfelelő összeget legfeljebb évi 6000 forintot az állam támogatásként jóváír a számlán Ez teljesen megegyezik a korábbi várakozásokkal Elképesztően nem érdekelte a szülőket A szülők túlnyomó többsége azonban nem él a Start-számlanyitás adta lehetőségekkel így a passzív letéti számlák száma meghaladja az 500 ezer darabot A kormány ezt a problémát felismerve nyújtotta be a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény módosítását az Országgyűléshez Ennek értelmében egyrészt a Start-számlán elhelyezett követelés automatikusan az új 19 éves futamidejű mindenkire nézve egységes kamatot fizető babakötvénybe fektetődik be vagyis az ott elérhető hozamot nem befolyásolja a szülő azon döntése hogy kedvezőbb vagy kevésbé kedvező kamatozású állampapírt választ A kamatok automatikus jóváírása pedig azt is szolgálja hogy ne kerülhessenek hátrányba azon gyermekek akiknek szülei megfeledkeznek a kamatok újrabefektetéséről
2013. augusztus 30. - Nagyvilág

Fájdalmas kiegyezés Amerika és Svájc között

Tegnap hivatalosan is aláírta az amerikai igazságügyi minisztérium a Svájccal kötött új megállapodást, ennek értelmében végre megkezdődhet az amerikai törvényeket megsértő svájci bankok helyzetének rendezése. Különös pikantériája az ügynek, hogy a jelenleg is vizsgálat alatt lévő 14 svájci privátbank az új programban nem vehet részt. A megállapodás értelmében a bankok korábbi törvénysértő gyakorlata felett szemet hunynak, ennek fejében viszont komoly büntetést kell a bankoknak fizetniük és az ügyfeleikről nagyon sok információt ki kell szolgáltatniuk. A svájci bankszövetség az új programot keménynek nevezte, azonban véleményük szerint ezzel együtt is érdemes megragadni a kínálkozó lehetőséget - írja a Financial Times.

adó   /   megállapodás   /   Svájc

forrás: Portfolio.hu
Csütörtökön az amerikai igazságügyi minisztérium közzétette hogy pontosan milyen megállapodásra jutottak Svájccal az évek óta tartó adóvitában A kialakított program mérföldkövet jelent az amerikai ügyfelek adócsalásának felderítéséért vívott globális harcban hiszen megfelelő bevételhez juthat az amerikai kormány miközben a svájci bankok képesek lehetnek kontrollált keretek között bevallani a bűneiket 2013 08 29 09 23 Újabb csapás Svájcnak - Közeleg a megállapodás Azt viszont már a kiadott anyagban is felhívták a figyelmet hogy az új programban csak azok a svájci bankok vehetnek részt amelyeknél még nem folytat hivatalos vizsgálatot Amerika azonban felmerült hogy megsérthették az amerikai törvényeket Mint ismert jelenleg az igazságügyi minisztérium 14 svájci bankkal szemben vizsgálódik többek között a szolgáltatók között ott van a Credit Suisse a Julius Baer a Pictet és több kanton bankja is Piaci információk szerint Amerika nem akar egészen addig megállapodni ezekkel a nagyobb szereplőkkel amíg a svájci bankszektor maradék részével nem tudott dűlőre jutni A programban tehát csak a vizsgálaton kívüli bankokra érvényes egyes becslések szerint akár 100-nál is több szereplő lehet amelyek élhetnek az új lehetőséggel Érdemes azonban azt is tudni hogy a jogszabályok áthágását csak komoly szankciók mellett felejtik el az amerikai hatóságok Egyrészt az adócsalásban érintett amerikai ügyfélszámlák után magas büntetést kell fizetni A megállapodás értelmében a 2008 augusztus 1 előtt meglévő számlák után a számlán lévő vagyon 20%-ának megfelelő büntetést kell fizetni A 2008 augusztus 1 és 2009 február 28 között nyitott számlák után a büntetés 30% míg a február 28-a után nyitott számláknál a büntetés már 50% Másrészt a bank tevékenységi köréről nagyon sok információt meg kell adni Például azt hogy milyen határon átnyúló tevékenységet végez Az amerikai ügyfélszámlák minden adatát át kell adni legyen szó akár közvetlen akár közvetett tulajdonlásról Sőt ha egy ügyfél a számláját átvitte más bankhoz akkor arról is információt kell adnia Végül de nem utolsó sorban az összes olyan számlát be kell szüntetnie amelyeknél a tulajdonos nem megy bele az amerikai hatóságnak nyújtandó kötelező adatszolgáltatásba A svájci bankszövetség kommentárja szerint a megállapodás fájdalmas következményekkel jár a bankszektor számára A büntetés mértéke a szövetség szerint annak a sávnak a felső harmadában található amely jogilag elfogadható és gazdaságilag elviselhető a szereplők számára Ennek ellenére az a véleményük hogy ez a megfelelő lehetőség arra hogy megnyugtató megoldást találjanak a jogi problémáikra A bankok egyelőre elemzik a helyzetet viszont szűk határidőn belül döntetni fognak hogy részt vesznek-e a programban A szövetség úgy vélekedett hogy minden szereplő abban érdekelt hogy a helyzet mihamarabb megoldódjon ennek értelmében konstruktív párbeszédre számítanak Az utóbbi időben adócsalás miatt több tucat embert ítéltek el az amerikai hatóságok voltak szép számmal tanácsadók és privátbanki ügyfelek is vádlottak között ezért most kifejezetten pozitív tényezőnek tekinthető hogy a bankok alkalmazottai és ügyfelei is védelmet élveznek ha a bank úgy dönt hogy a programhoz csatlakozik
2013. augusztus 12. - Betét

Unortodox támogatást kapnak a babák

A hagyományos babakötvény iránt kisebb az érdeklődés, mint a hősugárzó iránt a nyári melegben. A kormány ezért egy új, eddig ismeretlen formát öltő állampapírt készít a gyerekük számára takarékoskodni akaró szülőknek. Ha bejön, mindenki örülhet.

állampapír   /   babakötvény   /   befektetés   /   Start-számla

forrás: Origó
Teljes érdektelenségbe fulladt a babakötvény amióta az állam kisajátította a számlanyitás lehetőségét A kormány ezért egy új koncepciót készít amelyben egy eddig ismeretlen befektetési konstrukciót hoznának létre A Magyar Nemzet nemrégiben írt arról hogy az ősszel új babakötvényről szavazhat a parlament Az Origo megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium NGM megerősítette hogy változás lesz és bár a konstrukció még nem teljesen kidolgozott az új kötvény sarokpontjait elárulták Az új babakötvény egy 19 éves futamidejű 1 forint névértékű az inflációhoz kötött kamatozású állampapír lenne amelynek évente kifizetett kamatát automatikusan újra befektetnék Megkerestünk néhány befektetési szakembert de egyikük sem hallott hasonló termékről Volt aki korlátozott hozzáférése miatt bankbetéthez volt aki a megújulása miatt zártvégű befektetési alaphoz hasonlította Abban egyetértettek hogy nem megszokott az ilyen konstrukció Az eddig közölt információk alapján abban nem lenne változás hogy az állam minden befizetéshez 10 százalékot de legfeljebb évi 6000 forintot hozzátesz Ez a támogatás akkor használható ki teljesen ha valaki havi 5000 forintot tesz félre a gyereke számára aki 18 éves korában juthat hozzá a pénzhez legkorábban Tavaly október óta csak az államkincstárnál lehet Start-számlát nyitni és azóta csak állampapírba fektethetik a szülők a számlára utalt pénzt Az átlagembernek igen bonyolult módon eddig arra is figyelnie kellett hogy az elért hasznot például az évente fizetett kamatot újra befektesse valamilyen állampapírba Az NGM szerint az új babakötvény lényege éppen az lenne hogy nem igényelne a szülőtől a számla megnyitásán kívül aktivitást így kivédi azt hogy feledékenysége miatt akár évekig nem kamatozik a pénz Mit ad az állam A konstrukció sikere nagyban függ attól hogy mennyire lesz bőkezű az állam ez határozza meg azt is hogy a szülők mennyire járnak jól Az automatikus újrabefektetés egyértelmű könnyebbség lesz ám ennél fontosabb hogy mekkora hozamot lehet elérni a kötvényeken Ha a kormány belelendül akkor megemeli a 10 százalék támogatást hiszen például a lakástakarék azért is sokkal sikeresebb megtakarítás mert az állam a befizetett összeg 30 százalékát de legfeljebb évi 72 ezer forintot teszi hozzá A babakötvénynél a támogatás megváltoztatása eddig nem került szóba - a kamatozás módosítása viszont igen A mértéke egyelőre nem ismert de annyit elárultak hogy az inflációhoz fogják kötni a kamatot Így működik a már most is elérhető forintban és euróban is kibocsátott prémium állampapír amelynek legutóbbi sorozatában jelenleg az infláció fölött 3 százalékpont kamatprémiumot fizetnek vagyis 2 5 százalékos inflációnál 5 5 százalék a kamat tízezer forintonként évi 550 forint Ha az állam 3 százalékos prémiumot fizet és a szülő végig 5000 forintot tesz be havonta akkor kamatos kamatokkal 1 8 milliója lesz a gyereknek mire felnő ez lesz a megtakarítás mai értéke ténylegesen az infláció miatt pár százezer forinttal nagyobb összeg szerepel majd a számlán Fontos a prémium mértéke hiszen ha 2 százalék lenne akkor csak 1 6 millió ha viszont 4 százalék lenne akkor már 2 millió gyűlne össze ugyanakkora befizetés mellett Egy ekkora összeg már elég a nyelviskolára tandíjra albérletre A mai állampapírok 4-6 százalékos hozamúak miközben az áremelkedés üteme 2 százalék körül van A prémiumot úgy kell majd megválasztani hogy az új kötvény előnyösebb legyen a jelenlegi állampapíroknál különben az egésszel rosszabbul járnak a családok Jó adóst kap az állam Jól járhat az állam is amely két célért is küzd Egyrészt szeretné elérni hogy a kibocsátott állampapírok nagyobb részben kerüljenek magyarokhoz Ennek azért van jelentősége mert a külföldi befektetők egy piaci válság esetén az összeomlás szélére sodorhatják a magyar államháztartást ha gyorsan elkezdik eladni a magyar papírokat mint ahogy 2008 őszén történt A magyar megtakarítók nem menekülnek el vagyis biztosabb helyen van náluk a papír Másrészt az is cél hogy minél hosszabb távra szóló állampapírokat adjanak el mert annál biztonságosabbá válik az ország finanszírozása - az államnak később kell visszafizetnie az emberektől kapott kölcsönét Ha bejön az új babakötvénnyel az állam mindkét céljához közelebb kerül A 19 éves papír olyan hosszú időszakra szól amilyenről a kormány piaci körülmények közt ma csak álmodhat Igaz a 19 éves kötvény nem a piacon forogna csak babakötvényként élne így nem hasonlítható össze a piaci változatokkal de az állam legalább néhány milliárd forintos tételben hosszú távú hitelezőket találna a szülőkben A másik cél pedig az lenne hogy még több magyar vegyen állampapírokat Az NGM ezen belül arra is figyel hogy a jelenleg állampapírt vásárlók között jóval kisebb a 20-as 30-as korosztály vásárlási kedve ezért a kormány a babakötvény megújításával kifejezetten ezt a korosztályt célozza és bízik benne hogy más típusú állampapír vásárlására is kedvet kapnak majd Fel kell turbózni Ráfér a reklámozás a babakötvényre mert mára szinte teljesen eltűnt az érdeklődés iránta 2011-ben a babák közel fele kapott Start-számlát 2012-ben pedig még 40 százalék körül volt az arány Idén már csak a babák 10 százalékának nyitják meg az állami takarékszámlát A válságban érthető hogy ha kevesebb szülőnek áll módjában hosszú távú takarékosságba kezdeni főleg úgy hogy a Start-számlát a gyerek 18 éves koráig bármikor lehet igényelni Ábránkon azonban az látszik hogy 2012 tavaszán hirtelen esett az igénylések száma majd ősszel amikor a kormány államosította a Start-számlák nyitását rövid ideig újra volt érdeklődés aztán a babakötvény közönybe fulladt Bár az államkincstár minden gyerek születése után küld egy levelet a szülőknek a kezdő támogatás 42 500 forintjáról illetve a Start-számla lehetőségéről ez a reklámozás úgy látszik nem helyettesíthette azt amikor a bankok maguk ajánlották az ügyfeleiknek a konstrukciót Az állam 42 500 forintot automatikusan ad minden baba születése után ezt a pénzt átutalják a Start-számlára amikor a szülő igényli a babakötvényes konstrukciót Az államkincstári statisztika szerint idén májusig a 200 millió forintot se érte el az átutalt összeg - erre pedig nem lehet alapozni azt a tervet hogy majd a magyarok finanszírozzák az államot Ha minden tavaly született baba után a szülők havi 5000 forintot betennének akkor a 2012-es generáció 5 5 milliárd forinttal finanszírozná egy évben az államot Az összes generációt együttvéve tehát az államnak az lehet a célja hogy évi néhány tízmilliárd forinttal szálljanak be a szülők az állam finanszírozásába Az idén a kormánynak 619 milliárd forintra van szüksége a hiány finanszírozására vagyis nem lenne elhanyagolható tétel ez a néhány tízmilliárd főleg hogy az értékes nagyon hosszú távú hiteleket kapná az állam a szülőktől
2013. július 11. - Bankkártya

Összes bankkártyáját lecseréli az egyik magyarországi bank

Az összes kártyáját lecseréli, az egyik plasztiklap mellé pedig online zenehallgatós streaming szolgáltatást kínál a Budapest Bank. A drágább csomagot választók pedig teljes albumokat is letölthetnek.

bank   /   Budapest Bank   /   váltás

forrás: HVG.hu
Több százezer ügyfelet érint az a dizájnváltás melynek során a Budapest Bank lecseréli betéti kártyáit 8211 közölte a pénzintézet A négy év után megújuló kártyasorozat mintázata az egyes termékek mögötti szolgáltatásra is utal A bankkártyák egyúttal a mögöttük álló szolgáltatásokra is utalnak Az új fiataloknak szóló Play számlacsomag mellé például olyan plasztik jár amelynek fő arculati eleme egy különleges felületkezeléssel kialakított bakelitlemez 8211 a számlacsomag birtokosai ugyanis ingyen használhatják a bank és a Universal Music lemezkiadó által kialakított online zenehallgatós szolgáltatást A Play online zenei streaming szolgáltatást használva a felhasználók ki tudják választani és végig tudják hallgatni a hangulatukhoz és tevékenységükhöz leginkább illeszkedő lejátszási listákat playlisteket amelyek időről időre bővülnek is Ezen felül a Play Plusz számlacsomag tulajdonosai teljes albumokat is letölthetnek a bank és a kiadó közös oldaláról A Budapest Bank folyamatosan cseréli le korábbi bankkártyáit a 2013 július 1 után lejáró kártyák helyett már a megújult plasztikokat kapják az ügyfelek
2013. június 25. - Belföld

Demján és Töröcskei bankjába is beszáll az állam

Zöld utat adott a felügyelet két olyan több milliárdos tranzakciónak, amivel a kormány megerősíti a magyar tulajdoni hátterű pénzintézeti szektort. Az állam 2,585 milliárd forinttal száll be az elektronikus bankolás területén erősödő Gránit Bankba, és 3 milliárddal a hitelszövetkezetek felfuttatását tervező Széchenyi Bankba. Ezzel mindkét bank 49 százaléka az államé lesz. A Gránit középbanki babérokra tör, és valamikor 2015-2017 között tőzsdére is menne.

Bankszövetség   /   befektetés   /   Gránit Bank   /   kormány   /   OTP   /   Széchenyi Bank

forrás: Index.hu
Orbán Viktor kormányfő hónapok óta beszél arról hogy a magyar bankrendszerben a hazai tulajdon arányát 50 százalékra kell emelni Az ügyben tavaly év végén született meg az első olyan hivatalos döntés amelyben a kormány nyíltan kimondta hogy a kisebb magyar bankokat tőkével is érdemes megerősíteni A stratégia első lépéseként az állam a Takarékbankban szerzett 38 százalékos részesedést ezzel döntő befolyást szerezett a legnagyobb durván 1600 fiókot számláló takarékszövetkezeti szövetségben a napokban pedig a kormány döntött a takarékszövetkezeti rendszer 100 milliárdos megtámogatásáról is Értesülésünk szerint a sor két viszonylag új 100 százalékban magyar tulajdonban lévő kisbank feltőkésítésével folytatódik A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rábólintott arra hogy az állam kisebbségi 49 százalékos tulajdont szerezzen a Széchenyi Kereskedelmi Bankban és a Gránit Bankban Előbbi az Államadósság Kezelő Központ vezére Töröcskei István érdekeltségébe tartozik utóbbi Demján Sándorhoz kötődik Értesüléseinket a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója Hegedüs Éva és a Széchényi Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója Szakács Tibor is megerősítették Mit szól az EU Az EU szabályok szerint bármelyik uniós kormány két markánsan különböző esetben fektethet be a bankszektorba Az utóbbi időben gyakoribb az olyan eset amikor az uniós országok a válság miatt csőd közelben lévő bankokat támogatnak meg tőkével Ezekben az esetekben az állam szerepvállalása csak ideiglenes lehet a bankok a tőkepótlást előre meghatározott időn belül vissza kell fizessék - mondta névtelenséget kérő banki felvásárlásokban járatos de a konkrét ügyet nem ismerő forrásunk Annyi azonban biztos hogy sem a Széchenyi sem pedig a Gránit Bank nem ebbe a kategóriába tartozik Ugyan veszteségesek de a veszteségek hátterében nem a rossz hitelállományuk van A veszteség az újonnan létrehozott növekedési fázisban lévő bankoknál mondhatni természetes jelenség hiszen egy bizonyos szint alatt általában a bankok életciklusának kezdeti fázisában először beruházni kell a technikai feltételek folyamatok személyi háttér megteremtése miatt Egy olyan portfólió felépítéséhez ami megfelelő jövedelmet termel legalább 4- 5 év kell Az EU-szabályozásnak megfelel azonban az olyan állami befektetés is ami piaci alapon történik Kende Tamás nemzetközi jogász az ELTE oktatója 8211 aki az ügyletek egyes részleteit is ismeri - kérdésünkre elmondta az uniós jog általános jelleggel egyáltalán nem zárja ki hogy az állam éppúgy mint bármely másik befektető piaci alapon tehát a remélt megtérülés fejében befektessen pénzintézetekbe Keskeny pallón Az állami tulajdonszerzés útja talán pontosan azért is volt lassú és rögös - a folyamat lényegében a kormányváltás óta tart - hogy mindkét tőkeemelés a piaci befektetésekre vonatkozó uniós irányelvek szerint valósuljon meg Ehhez az kell hogy az állam előre láthatólag és nagy bizonyossággal olyan megtérülést realizálhasson amit más hasonló befektetéssel nem Azt persze ma nehéz megmondani hogy mi fog történni a következő 5 vagy 10 évben de ha a terveket független tanácsadók keresztbe-kasul átvilágítják és auditálják akkor az azt jelzi hogy a tranzakciót a piaci gyakorlatnak megfelelő gondossággal és körültekintéssel előkészítették A két bank esetén pedig pontosan így történt az ügyletbe az állam is és a bankok is a legnagyobb tanácsadócégeket vonták be Ezek a tanácsadók azt elemezték hogy a tőkeemeléssel a hosszú távú üzleti stratégia megvalósítható-e illetve a nemzetközi üzleti benchmarkok szerinti módszerrel vizsgálták és ennek alapján megerősítették a befektetett tőke várható megtérülését is A tanácsadók által elismert hosszú távú banki üzleti tervek alapján hozta meg az állam a végső befektetési döntést - hallottuk az ügyletre rálátó forrásainktól A bankok értékelése tehát pontosan úgy zajlott mintha a tőkeemeléssel történő tulajdonszerzést egy olyan vállalat valósította volna meg amelyet kizárólag piaci megfontolások motiválnak A kormány által megbízott tanácsadók a két bank adatszobáiban gyűjtötték be az elérhető összes és a döntéshozatalhoz szükséges információt Beszélgettek interjúztak a banki vezetőkkel felmérték a lehetséges kockázatokat illetve a bankok üzleti terveire alapozva közép-hosszú távú pénzügyi profitabilitási számításokat auditáltak A folyamat végén az elemzők arra jutottak hogyha a két bank az üzleti tervekben felvázolt pályán halad a Széchenyi és a Gránit egyaránt tíz éves kivetítést készített akkor az állami tőkeemelés egy kockázatmentes befektetésnél és a várható iparági átlagnál lényegesen magasabb megtérülést eredményez Az EU 8211 jog alapján pontosan az a lényeges hogy a szektor átlagához illetve az állampapír hozamához képest az állam a kockázatoknak megfelelően magasabb megtérülést érjen el Ha ez a megtérülés adott és a többi feltétel is olyan mint egy piaci tranzakció esetében akkor nincs támogatás ezért nem szükséges bizottsági engedély az állami tulajdonszerzéshez hangsúlyozta Kende Tamás Ahogy fentebb is hangsúlyoztuk az most ugyan még nem látható hogy a következő 5-10 év milyen váratlan akár a konkrét bankoktól független események befolyásolják ezeket a terveket de az EU ezzel nem is foglalkozik hanem rendszerint elfogadja az auditált üzleti terveket Jó döntés sok kockázattal Három szempont is van amivel érvelni lehet az állami szerepvállalás mellett Az életciklusuk legnehezebb első fázisán túljutó bankok előbb-utóbb nyereséget fognak termelni amiből az állam tulajdoni hányadának megfelelő arányban profitál majd Ha a tervek bejönnek akkor a befektetett bő 5 milliárd forintnyi közpénz néhány év alatt megtérül ettől a ponttól kezdve pedig évről-évre osztalékfizetéstől függően nyereség kerülhet az államkasszába A tőkeemelés következő pozitív hatása a bankok hitelezésének felpörgése lesz ami egybeesik a kormány és a jegybank céljaival illetve az egész magyar gazdaságnak is ez az elemi érdeke A harmadik hozadék lehet hogy az elmúlt évekhez hasonló válságok idején ezek a pénzintézetek a forrásaikat itthon fogják tartani szemben a külföldi hátterű bankokkal Ha veszteség van az is az államé A válság persze a dolog árnyoldalára is rávilágít ha egy állami vagy félállami bank veszteséget termel akkor bizony előfordulhat hogy az adófizetők pénzéből kell mentőcsomagot adni Ezt a szerepet az elmúlt években a külföldi bankok anyabankjai vállalták fel Magyarországon Ha ők nem lettek volna akkor az alábbi összegeket a magyar gazdaságból illetve az államkasszából kellett volna előteremteni ahogy ez nagyon sok országban meg is történt - tanulságos mondjuk Írország vagy Szlovénia példája Persze erre mondják egyes szakértők hogy nem is a magyar tulajdonú bankok kezdték el a devizahitelezést ha pedig az nem lett volna akkor nem keletkezett volna ilyen méretű veszteség a szektorban Szintén a kétkedők hangját erősítheti a Magyar Bankszövetség egy korábbi kimutatása ami szerint az itthoni pénzintézetek tőkearányos nyeresége az 1994-2011 közötti időszakban 3 2 százalék volt - és e cseppet sem erős mutatóban már az iparági adatokat felhúzó OTP-csoport nagyon jó számai is benne vannak Mindez arra mutat rá hogy a magyar hátterű bankok nyereségtermelő képessége a rendszerváltás óta eltelt időszakban meglehetősen szerény volt A hitelszövetkezetek háttérbankja Értesülésünk szerint a Széchenyi Kereskedelmi Bank üzleti tervében az szerepel hogy a vidéki hitelszövetkezetek egyfajta háttérbankjaként olyan szolgáltatásokat nyújt majd a szövetkezeti tagoknak - a vidéki gazdáknak és kisvállalkozóknak - amiket ma ezek a kis hitelintézetek méretgazdaságosan nem tudnak ellátni Jelenleg négy hitelszövetkezet van az országban a zalai a pécsi a szentesi és a debreceni Közülük a zalai Széchenyi Hitelszövetkezet a legnagyobb a maga 20 ezer tagjával és 10 milliárd forintot közelítő méretével de a négy szövetkezet együttes mérete vagy más megközelítésben mérlegfőösszege 20 milliárd forint Összehasonlításképpen a legnagyobb bank az OTP mérlegfőösszege ami egy vállalat gazdasági súlyát is jelzi 9 ezer milliárd forint fölött van Ezek a kis pénzintézetek ma nem sokra képesek ugyan tudnak számlát vezetni betétet gyűjteni és hitelt nyújtani a tagjaiknak de csak nekik ebben különböznek a takarékszövetkezetektől viszont 8211 mondjuk - ügyfeleik nagyobb összegű exporttevékenységét már nem tudják megfinanszírozni vagy mondjuk képtelenek összetettebb devizafedezeti-ügyleteket lebonyolítására Emellett nem tagjai semmiféle nagyobb tőkeerősebb szövetkezeti integrációnak nem tartoznak sehova Ezért jön jól az állam pénze A Széchenyi Kereskedelmi Bank szerint ezek a szervezetek a vidéki Magyarország finanszírozásában kulcsszerepet tölthetnének be ha megerősödnének Ezért akar egyfajta háttérszervezetként beállni mögéjük A végső cél az hogy az együttműködés akár a külföldi forrásbevonást is lehetővé tegye Sőt a bank 50 százalékos tulajdonában lévő kereskedőházat is össze lehetne kötni a gazdák tevékenységével ami megkönnyítené a külföldi exportot így végső soron nem csak a hitelintézetek illetve a Széchenyi Bank hanem a szövetkezeti tagok is meg tudnának erősödni A tervek szerint a Széchenyi Bank segítségével a hitelszövetkezetek és a takarékszövetkezetek mérlegfőösszege néhány év alatt többszörösére emelkedne Ehhez persze pénz kell amiben maga a Széchenyi Bank sem dúskál a nyilvános adatok szerint a bank mérlegfőösszege 26 2 milliárd forint jegyzett tőkéje pedig 3 2 milliárd forint Az állam most ezt a tőkerészt egészíti ki 3 milliárd forinttal Ez egyébként még így sem túl sok de az állam megjelenése egy bankban önmagában nagyon erős üzenet a piacnak Ez nyilván meghozhatja másoknak is a kedvet hogy beszálljanak illetve erős lökés lehet a bank további akvizíciós terveinek Könnyű belátni hogy egy 49 százalékos állami kisebbségi részesedéssel akár a piaci partnerek is komolyabban vehetik a Széchenyi Bankot a dolog eddig zárt ajtókat is megnyithat illetve jelentősebb mértékű refinanszírozási konstrukciókat is elérhetővé tehet Így a tervezett növekedés lényegesen dinamikusabb lehet és a szinte félig állami bank iránti bizalom is javulhat Gránit bank megéri a pénzét A Gránit Bankba az állam 2 585 milliárd forinttal száll be újonnan kibocsátott részvények lejegyezésével amivel a bank teljes jegyzett tőkéje 4 8 milliárd forintra nő Felmerül a kérdés hogy az államnak miért csak a részvények 49 százaléka jut A bank mint ahogy fentebb is említettük veszteséges az állam viszont a kisebbségi részvénypakettért a könyv szerinti értéknél némileg magasabb összeget fizetett Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint többségi részesedésszerzés esetén a magasabb ár sokszor indokolt lehet de a kisebbségi csomag ami nem biztosít döntő befolyást a befektetőnek általában ennyit nem ér Magas megtérülést várnak A Gránit vezérigazgatója Hegedüs Éva vitatja a megállapítást a konkrét esetben mert egyfelől az alapító tulajdonos meg akarta tartani a többségi részesedését a bankban tehát nem akart többségi részesedést adni senkinek másfelől hangsúlyozta hogy az ár az állam számára is kedvező hiszen az elmúlt egy évben hazai üzletemberek a jegyzett tőke 180-190 százalékos árfolyamán vásároltak kisebbségi részvénycsomagot a magyar piacon újszerű működési modellt megvalósító kiváló minőségű portfólióval rendelkező dinamikusan növekvő hitelintézetben 2013 áprilisában a Gránit Bank mérlegfőösszege meghaladta a 60 milliárd forintot betétállománya megtízszereződött az elmúlt három évben saját tőkéje pedig magasabb mint a jegyzett tőkéje Kérdésünkre hogy miért száll be a kormány egy viszonylag transzparens és versengő piacra Hegedüs elmondta hogy a Gránit olyan költséghatékony üzleti modellt valósít meg innovatív technológiai megoldásokra alapozva amely legalább 20 százalékkal jobb költséghatékonyságot biztosít a nagy fiókhálózattal rendelkező versenytársakhoz képest A Gránit Bankba az elmúlt időszakban több üzletember is befektetett tőkét emelt kizárólag piaci profitorientált alapon abból a célból hogy a részvényesi érték növekedése által megsokszorozódik a befektetett tőke Szerinte ez az állami befektetésre is igaz Megjegyezte hogy a bankfiók az otthonában szolgáltatás amelyet a bank az elmúlt évben vezetett be egyszerre újszerű és nyújt kényelmi szolgáltatást az ügyfeleknek Azt is hozzátette hogy a bank úttörő szerepét az ügyfelek növekvő bizalma mellett már a piac is elismerte hiszen a MasterCard Europe tavaly a Gránit Bankot az év leginnovatívabb bankjának választotta
2013. június 18. - Belföld

Nyomást gyakorol a PSZÁF a bíróságokra?

A devizahitelekkel kapcsolatos bírói ítéletek gazdasági és társadalmi hatásaira figyelmeztet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a Kúria tanácselnökének írt levelében, azt közölve, hogy ezeknek a szerződéseknek az utólagos "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása, szélsőséges esetben

bíróság   /   hitelezés   /   hitelszerződés   /   MNB   /   PSZÁF   /   végtörlesztés

forrás: Népszava
Szász Károly a tanácselnöknek írt május 31-i levelében a Kúria devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire válaszol A levelet és a Kúria kérdéseire adott szakmai válaszait a PSZÁF teljes terjedelmében közzétette honlapján miután hétfőn a sajtó foglalkozott az abban foglaltakkal A PSZÁF elnöke a levélben kifejti a devizaalapú hitelek mint speciális banki termékek nem voltak jogellenesek A keresleti és kínálati igények találkoztak az akkori ismeretek reális várakozások alapján a szerződő felek gazdaságilag racionális döntést hoztak kölcsönös üzleti előnyök realizálását remélték a devizahitel-szerződések sajátosságaitól Szász Károly szerint a devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges sommás átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betétesek pénzének kifizetésére Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről és nem is a bankok profitjáról van szó hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet - fogalmaz Az elnök emlékeztet arra hogy a bankok a náluk elhelyezett betéteket döntően hitelezésre fordítják Ha ezek a hitelek nem térülnek meg jelentős veszteségek keletkeznek s akkor a betétesek pénze kerülhet veszélybe függetlenül attól hogy az adott betétesnek van-e bármilyen hitele vagy nincs Más szavakkal egy vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat ami nyilvánvalóan nem lehet cél - teszi hozzá Szász Károly a levélben kifejti bíznak abban hogy a Kúria illetve a magyar bírói kar minden egyes jogvitában a gazdasági és társadalmi következményeket kölcsönhatásokat figyelembe vevő azokat a jog rendeltetésével összhangban értékelő jogértelmezés mentén jut el a végső ítéletekhez A Kúria egyebek között kíváncsi volt arra is milyen következményekkel járna ha a bíróságok a szerződések érvénytelenségét állapítanák meg s a bankoknak valamint ügyfeleiknek el kellene számolniuk egymással A felügyelet ezzel kapcsolatban hangsúlyozza nem tartják helytállónak az olyan általánosító jogi megközelítéseket amelyek ezeket a devizaalapú hitelszerződéseket sommásan tekintenék jogszabályba ütközőnek A PSZÁF szerint az a jó ha minden egyes peres ügyben egyenként a szerződés betűjét vizsgálva döntik el a jogvitákat Természetesen nem zárható ki hogy számos olyan egyedi szerződés született amelyeknek kisebb-nagyobb jogi hibájuk van ezeket - a jogszabályok keretei között - orvosolni kell - emeli ki a PSZÁF A felügyelet egy konkrét példán levezeti mit jelentene ha a bíróságok kimondanák a devizahitel-szerződések érvénytelenségét Egy 2005 júniusában felvett 15 éves 7 millió forint 44 612 CHF összegű 156 9 CHF HUF vételi árfolyamon folyósított 5 százalékos ügyleti kamatú devizaalapú jelzáloghitelt vesz alapul Ha a bíróság a forintban megjelölt összeg és az összeg jegybanki alapkamatának visszafizetését rendelné el az alapkamat vonzat 2013 júniusig 5 17 millió forint lenne így az ügyfélnek összesen 12 17 millió forintot kellene visszafizetnie Ha az eddigi összesen 7 5 millió forint befizetését vissza is kapja akkor is 4 6 millió forintot kellene befizetnie A bank a befizetés után a fennálló tartozást már nem követelheti tovább így azt le kell írnia a vesztesége 1 5 millió forint lenne A teljes 4300 milliárd forintos folyósított hitelállomány a jegybanki kamattal együtt 6701 milliárd forint lenne A háztartásoknak még további 2796 milliárd forintot kellene befizetniük A fennálló tartozás és a visszafizetés különbözete 1697 milliárd forint veszteséget okozna a bankoknak a végtörlesztés több mint ötszörösét a hitelintézeti rendszer saját tőkéjének 70 százaléka ami veszélyeztetné a bankrendszer működőképességét s a forintra is nagy nyomás helyeződne Ha a 7 milliós hitelt a jogerős ítélet napján aktuális MNB árfolyammal átváltanák ez legyen 241 CHF HUF ez azt jelentené mintha az ügyfél nem 44 612 hanem 29 038 svájci frankot vett volna fel Az adott deviza hivatalos kamatának a CHF LIBOR 6 hónapos kamatát vette a PSZÁF Az ügyfél és a bank elszámolásának eredménye az lenne hogy az ügyfél még befizet 74 555 forintot és ezzel részéről zárult az ügy A bank viszont elszenvedne 6 millió forintos veszteséget jóval többet mint az előző megoldás esetében A teljes állományra kivetítve pedig a veszteség elérhetné a 3836 milliárd forintot A harmadik vizsgált megoldás - ahol az eredeti svájci frank összeget kell visszafizetni a mai árfolyamon de a hivatalos devizakamattal amely sokkal alacsonyabb volt mint egy átlagos szerződés ügyleti kamata - ugyancsak jelentős mértékű befizetést 4 1 millió forint igényelne egy átlagos ügyféltől a PSZÁF számításai szerint és a banki veszteség is számottevő 1 9 millió lenne A teljes állományra vetítve 1370 milliárd forint lenne a veszteség
2013. június 17. - Betét

Vége az ingyenes kártyás vásárlásnak

A készpénzfelvételnél a tranzakciós illetéket a kétszeresére emelik, és megszüntetik a felső korlátot, az átutalások sarca 0,2 százalékról 0,3 százalékra nő – jelentette be (többek között) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Azt is elmondta, hogy a Magyar Bankszövetség rábólintott a változtatásra.

ATM   /   átutalás   /   kártyahasználat   /   kártyás   /   készpénz   /   tranzakciós

forrás: Az én pénzem
A tranzakciós illetékből a kormány az idén 301 milliárd forintos bevételre számított 8211 derül ki a mai kormányszóvivői tájékoztatón 8211 de ebből május végéig mindössze 52 milliárd forint folyt be Az időarányosan igen jelentős elmaradás Varga Mihály miniszter képünk szavai szerint annak a következménye hogy a háztartások és vállalatok gyorsan alkalmazkodtak az új adóhoz Számlákat szüntetettek meg vontak össze mint arról korábban beszámoltunk például a nyugdíjasok tömegesen számolták fel folyószámláikat és álltak vissza arra hogy járandóságukat postai kézbesítéssel kapják Úgy tűnik most azokon próbálják majd leverni a dolgot akik megmaradtak banki ügyfeleknek A készpénzfelvételnél a tranzakciós illetéket a kétszeresére 8211 vagyis a mostani három ezrelékről hatra 8211 emelik és megszüntetik a hatezer forintos felső korlátot Utóbbi azt jelentette hogy kétmillió forint felett már nem nőtt a teher Az átutalások sarca 0 2 százalékról 0 3 százalékra nő de itt marad a korlát így a hárommillió forint felett utalók nem fizetnek hatezernél többet A Magyar Bankszövetséggel egyeztették a módosítást Mese hogy a verseny megakadályozza az áthárítást Varga úgy gondolja a bankok nem háríthatják át az adóemelést mert ezt nem engedi a verseny Az adatbázisunkban szereplő adatokból már korábban kiszámoltuk másfél év alatt a saját bankjegykiadók ATM használatának költsége 94 százalékkal emelkedett de az éves kártyadíjaknál és az egyéb automatáknál is több mint negyedével nőttek az ügyfelek kiadásai A plasztikok díjánál azóta még jelentősebb változás zajlott le A kedvezmények figyelembe vételével a drágulás még ütemesebb Időközben ugyanis szinte teljesen eltűnt a díjmentesség egykor 3-4 pénzfelvételt is ingyenesen biztosítottak a bankok emellett terjedt a kártyadíj teljes elengedése Korábban a KSH adatai szerint öt év alatt 2005-ről 2010-re drágult 45 százalékkal a készpénzfelvétel miközben a kártyahasználatnál ez nem érte el a 14 százalékot Most nyilvánvalóan további jelentős változás következik be Információink szerint a bankok már nem tartják majd fenn a bankok a kártyás vásárlásnál ma még jellemző ingyenességet A piac újra teljesen átalakulhat így óvnánk mindenkit attól hogy a jelenlegi kínálat a mostani díjakat itt kalkulálhatja alapján váltson Mit mond a bankszövetség A pénzügyi szektorban többen a bejelentést követően portálunknak kételyüket fejezték azzal kapcsolatban hogy a Magyar Bankszövetség rábólintott volna a kormányzati tervekre Érdeklődésünkre a szövetségnél elmondták a kormány által ma bejelentett adócsomaggal kapcsolatban a hétvégén történt konzultáció mely megállapodásra nem vezetett Mint hozzátették a Magyar Bankszövetség jelenleg vizsgálja a csomag várható hatásait az átdolgozás lehetséges irányait A hitelintézeti szektor viszont 8211 nyomatékosították 8211 csak olyan adó- és teherstruktúrát tud támogatni amely biztosítja a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit Azt már mi mondjuk hogy a mostani intzékedések biztosan nem ilyenek
2013. június 17. - Hitel

Bankok kontra devizahitelesek: pániktól tart az állam

A sokasodó bankellenes perek miatt aggódik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Szász Károly levélben kérte a Kúriát, hogy a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielőtt a devizahitelesek javára ítélne. Nyíltan nem kéri azt a bíróságtól, hogy támogassa a bankokat a perekben, de figyelmeztet rá, hogy a számukra kedvezőtlen ítéletek következménye beláthatatlan.

devizahitel   /   OTP   /   per   /   PSZÁF   /   végtörlesztés

forrás: Origó
Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről és nem is a bankok profitjáról van szó hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet - olvasható abban a május 31-i levélben amelyet Szász Károly a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének PSZÁF elnöke írt a Kúria tanácselnökének címezve a devizahiteles perekről Az Origo birtokába jutott és az egyik adósvédő szervezet a PITEE honlapjára is feltett két és fél oldalas levélben Szász Károly kifejti hogy miért tartja veszélyesnek ha a bíróság az adósok javára vagyis a bankokkal szemben ítélkezik a bankellenes perekben Végkövetkeztetésként arra jut hogy egy- vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat ami nyilvánvalóan nem lehet cél A teljes levelet és a hozzá tartozó 33 oldalas mellékletet innen töltheti le A levél egyébként a Kúria által feltett devizahiteles kérdésekre született válaszként és azért érdekes mert eddig nem volt annak nyoma hogy az egyre szaporodó bankellenes perekben bármilyen állami szerv megpróbált volna iránymutatást adni a Kúriának vagy a független hazai igazságszolgáltatás bármelyik szervének Szász Károly mostani levele nem tartalmaz nyílt utasítást arra vonatkozóan hogy miként járjon el a Kúria vagy a bírók de a bankpánik és az államcsőd felemlegetésével valamint a bírói karra nehezedő felelősség taglalásával a PSZÁF véleményének mégiscsak az az üzenete hogy jobb ha a bíróság az össztársadalmi hatásokat is fontolóra veszi amikor arról dönt hogy az adott ügyben az adott adósnak egyébként igaza van-e vagy sem Ez az indoklás nyilván a bankoknak kedvez hiszen a törlesztőrészletet nehezen fizető devizahitelesek közül egyre többen mennek a bíróságra és közülük mind többen nyernek is a bankokkal szemben Vannak akik jogerősen és egyénileg nyertek már pert akár a legnagyobb bankkal az OTP-vel szemben és olyanok is akik pertársaságokba szerveződve harcolnak a maguk igazáért A jogerős ítélet azonban még nem minden hiszen a végső szót sok esetben a Kúriának kell kimondania ezért is van jelentősége hogy milyen támpontokra hagyatkozik az igazságszolgáltatás legfőbb szerve A végtörlesztés ötszöröse A levélhez fűzött mellékletben a PSZÁF banküzemtani alapvetésekkel és háttérjellegű gazdasági információkkal is eligazítja a Kúriát Bizonyos részletkérdésekre a perekben tipikusan előforduló felvetésekre válaszul például határozottan kijelenti hogy a devizahitelek igenis devizahitelek vagyis a deviza és devizaalapú hitelek mögött mindig devizaforrások állnak ami azért fontos mert egyes adósvédő szervezetek és ügyvédek érvelésében ez visszatérő elem A legérdekesebb azonban annak számszerűsítése hogy mi történne ha a bíróságok kimondanák a devizahitel-szerződések érvénytelenségét és valamilyen módon a bankok és adósaik végleg megpróbálnának elszámolni egymással Az első változat szerint az elszámolás úgy történne hogy az eredeti kölcsön forintban kifejezett összegét felkamatoztatnák a jegybanki alapkamattal és ehhez viszonyítanák az eddig befizetett törlesztéseket vagyis mintha nem is devizahitelt vett volna fel az adós Egy konkrét példában a PSZÁF szerint ez azt jelentené hogy a 2005-ben felvett 7 millió forintnak megfelelő közel 45 ezer svájci frankos hitel 2013-ra 12 17 milliósra duzzadna az elmúlt nyolc évben ennyit tenne rá az alapkamat de ebből a tartozásból le kellene vonni az eddig törlesztésként befizetett 7 5 millió forintot Az adósnak tehát még bő 4 6 millió forintot ki kellene fizetnie a bankjának amelynek pedig veszteségként 1 5 millió forintot kellene leírnia de ezt követően a banknak és adósának már semmi dolga nem lenne egymással Ha minden devizahitelessel így számolnának el akkor az adósoknak 2796 milliárd forintot kellene összeszedniük és ez a bankoknak összesen 1697 milliárd forint veszteséget okozna A PSZÁF számítása szerint ez a veszteség a végtörlesztés több mint ötszöröse a bankrendszer saját tőkéjének 70 százaléka volna és mivel a bankoknak a mögöttes devizaforrásokat egyszerre vissza kellene fizetniük a forint is nagyon meggyengülne Kisebb-nagyobb jogi hibák nem zárhatók ki A PSZÁF még két másik elszámolást is megvizsgált Mindegyikben az jött ki hogy az adósoknak valamennyit még be kellene fizetniük ha semmissé nyilvánítással meg is nyernék a pert és végleg le szeretnék zárni a szerződésüket a bankoknak pedig nagy vagy még nagyobb veszteségük keletkezne A felügyelet szerint ez azért is problémás mert az adósok többsége nem is tudna végső búcsúként pluszbefizetést teljesíteni másrészt pedig a devizaalapú hitelek úgy általában mindenestül nem voltak jogellenesek vagy tisztességtelenek vagyis a semmisségre vonatkozó kérelem sem lehet helytálló legalábbis általánosságban Azt ugyanis a PSZÁF sem zárja ki hogy számos olyan egyedi szerződés született amely valamely kisebb-nagyobb jogi hibától szenved így ezeket a jogszabályi keretek között orvosolni kell és egy-egy alkalommal akár a semmisség kimondása is indokolt lehet
2013. június 17. - Belföld

Emelkedik a telefonadó, drágább lesz a készpénzfelvétel

Megduplázza a kormány a készpénzfelvétel utáni tranzakciós illetéket, a banki átutalások utáni illetéket a másfélszeresére növeli, ahogyan a céges ügyfelek utáni telefonadót is. A kamatjövedelmekre 6 százalékos pótlólagos adót vetnek ki, a bányajáradékot is emelik. Ezek nélkül is kikerülnénk a túlzottdeficit-eljárásból, a kormány azzal indokolja az újabb adóemeléseket, hogy nem is akar visszakerülni az uniós eljárás alá.

adó   /   illeték   /   készpénz   /   tranzakciós   /   Varga Mihály

forrás: Origó
A kormány megduplázza a készpénzfelvétel utáni tranzakciós illetéket 3 helyett 6 ezrelék lesz a díj - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Ezt a bankoknak kell megfizetniük de eddig szinte teljes mértékben ráterhelték az ügyfeleikre 100 ezer forint készpénzfelvétel után eddig 300 forintot fizettetett a kormány a bankokkal azok pedig ezt áthárították az emberekre a jövőben ugyanennyi készpénz felvétele 600 forintba fog kerülni Varga az áthárításra kitérve annyit jegyzett meg a sajtótájékoztatón hogy nagy a verseny a bankok között ezért szerinte a megemelkedett költségek nem feltétlenül háríthatók át A készpénzfelvételnél eltörlik a hatezer forintos felső határt az illetéknél a levont illeték ennél nagyobb összegű is lehet igaz ennek csak ritkán lesz jelentősége 1 millió forintnál nagyobb összegű készpénzfelvételnél számítana csak hogy eltörlik a felső határt A többi tranzakciónál is emelik a tranzakciós illetéket 2-ről 3 ezrelékre Az utalásoknál a 6000 forintos felső határ megmarad A telefonadót is növeli a kormány A céges ügyfelek után a jövőben percenként és SMS-enként 2 helyett 3 forintot kell fizetniük a telefoncégeknek és a havi 2500 forint helyett 5000 forint lesz az adó felső határa A kamatjövedelemre ezentúl kivetik a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is így a kamatot amúgy terhelő 16 százalékos kamatadót ez megfejeli A bányajáradék 12-ről 16 százalékra megy fel A reklámadóról ellenmondásosan nyilatkozott a miniszter Egyszer azt mondta hogy az idei költségvetés módosításában már terveznek 5-6 milliárd forintnyi reklámadóval vagyis elhatározhatták hogy bevezetik Egy másik mondatában pedig arról beszélt hogy a kormány még nem döntött Lázár János a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vezeti az egyeztetéseket az érintettekkel A megemelt adókat már augusztustól kell fizetnünk Ezek nélkül is kikerülnénk a deficiteljárás alól A többrétű adóemelést azzal indokolta Varga Mihály hogy bár szinte biztos hogy csütörtökön megszünteti az EU a Magyarországgal szemben kilenc éve folyó uniós túlzottdeficit-eljárást mert a költségvetési hiányt rendben látja a kormány biztosra akar menni nem akar visszacsúszni a deficiteljárásba Az elmúlt hetek nyilatkozatai már arra utaltak hogy valamit lépni készül a kormány a gazdaságpolitikában de ez idáig kivárt E hét pénteken válik biztossá hogy az EU megszünteti a Magyarország ellen kilenc éve folyó túlzottdeficit-eljárást három hete az Európai Bizottság erre tett javaslatot az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsa mondja ki a végső szót aligha fogják felülbírálni a bizottság javaslatát Múlt hét pénteken Orbán Viktor kormányfő júliusra-augusztusra tette annak az idejét amikor gazdaságpolitikai döntést hozhat a kormány A miniszterelnök akkor azt mondta meg akarja várni a második negyedéves gazdasági növekedésről az adat megjelenését amely reményei szerint alátámasztja optimizmusát így a vártnál is nagyobb bővülés költségvetési mozgásteret teremt
2013. június 4. - Bankkártya

Kötelezővé tenné a bankkártyák elfogadását az MNB

Egymillió euróból kísérleti projektet indít Fejér megyében a Magyar Nemzeti Bank, amelynek keretében kedvezményesen telepítenek kártyaelfogadó, POS-terminálokat a megye boltjaiban és vendéglátó-ipari egységeiben. A jegybank távlati célja azonban az, hogy az ország minden kereskedelmi pontján lehessen bankkártyával fizetni.

átutalás   /   kártyás   /   készpénz   /   kormány   /   MNB   /   vásárlás

forrás: Origó
A kártyás vásárlások terén nagyon nagy Magyarország elmaradása nemzetközi összehasonlításban hiszen 2011-es adatok alapján az uniós átlagnak csak 48 százalékát érjük el az egymillió főre jutó POS-terminálok számában Emellett a hazai üzleteknek és vendéglátóhelyeknek csak az egyharmadában lehet kártyával fizetni ezért a Magyar Nemzeti Bank MNB már 2012-ben intézkedéscsomagot dolgozott ki a kártyás fizetések elterjesztésére vázolta Bartha Lajos a jegybank pénzforgalomról fizetési rendszerről készített legfrissebb jelentésének egyik készítője Ennek egyik elemeként 2013 közepén kísérleti program indul Fejér megyében ahol a boltok és vendéglátósok kedvezményes áron kapnak POS-terminált A program egymillió euróból valósul meg ezt a pénzt a Mastercard biztosítja de ha sikeres lesz akkor uniós és állami pénzekből körülbelül 6-8 milliárd forintból országossá lehet bővíteni Bartha Lajos szerint ez a ráfordítás többszörösen megtérülne mivel pozitívan hatna a növekedésre és a gazdaság fehérítésére Az MNB távlatilag azt is javasolja hogy valamilyen időtávon belül legyen kötelező a bankkártyák elfogadása illetve hogy a vállalkozásokhoz hasonlóan bizonyos összeghatár felett a magánszemélyeknél is korlátozzák a készpénzes fizetést A tranzakciós adó első tapasztalataival kapcsolatban Bartha Lajos elmondta a bankok 90-100 százalékban áthárították az adót az ügyfelekre kivéve a kártyás fizetéseket terhelő illetéket Jó irány hogy a bankok a kártyás fizetés és az elektronikus csatornák felé terelik az ügyfeleket de a jegybank azt javasolja hogyha a kormány hozzányúl a szabályozáshoz és valamikor a jövőben változtatja az illeték kulcsát akkor tegyen még nagyobb különbséget a készpénzfizetés terhére Az MNB szerint szerencsés lenne ha arányaiban még olcsóbbá válna az átutalás és a kártyás fizetések akár teljes egészében mentesülnének a tranzakciós illeték alól
További hírek
2013. május 10. - Belföld

Tovább nőhet a csekkadó

adó   /   átutalás   /   illeték   /   készpénz   /   tranzakciós   /   Varga Mihály

forrás: Origó
2013. április 29. - Betét

Búcsúzik a magyar a bankbetétektől

adó   /   befektetés   /   hozam   /   tőkekockázat

forrás: Index.hu
2013. április 19. - Betét

Menekülnek a nyugdíjasok a bankoktól

ingyenes   /   nyugdíj   /   ONYF   /   számla   /   tranzakciós

forrás: Az én pénzem
2013. április 18. - Betét

Még az idén lehet új babakötvény

babakötvény   /   betétek   /   kormány

forrás: Babakotveny.info
2013. április 15. - Belföld

Veszélyt jelez az OTP rendszere! Fontos információ az ügyfeleknek!

biztonság   /   internet   /   jelszó   /   OTP   /   PSZÁF

forrás: Pénzcentrum
2013. április 11. - Belföld

Citibank-ügyfelek, figyelem! Fontos változás közeleg

Citibank   /   készpénz   /   online   /   rendszerleállás   /   vásárlás

forrás: Pénzcentrum
2013. április 6. - Belföld

Így védd meg a pénzed!

biztonság   /   internet   /   PIN   /   SMS   /   vásárlás   /   visszaélés

forrás: Bankmonitor
2013. április 3. - Hitel

Kiderült, mire készül a jegybank

devizahitel   /   hitelezés   /   MNB   /   PSZÁF

forrás: Portfolio.hu
2013. április 2. - Betét

Lehetséges a magyar bankbetétek megadóztatása?

adó   /   betétek   /   Ciprus   /   veszteség

forrás: HVG.hu


MNB középárfolyam – 2016/12/06
EUR Euró ^ 314,23 Ft
USD USA dollár v 291,85 Ft
CHF Svájci frank v 289,91 Ft
GBP Angol font v 371,93 Ft
CAD Kanadai dollár v 220,15 Ft
AUD Ausztrál dollár v 217,22 Ft
NOK Norvég korona v 34,94 Ft
DKK Dán korona ^ 42,24 Ft
SEK Svéd korona v 31,98 Ft
JPY Japán jen (×100) v 255,69 Ft
CZK Cseh korona ^ 11,61 Ft
PLN Lengyel zloty v 69,78 Ft
HRK Horvát kuna ^ 41,68 Ft
RON Román lej (új) ^ 69,81 Ft
BGN Bolgár leva ^ 160,67 Ft
RUB Orosz rubel v 4,58 Ft
TRY Török líra v 83,11 Ft
CNY Kínai jüan v 42,42 Ft
HIRDETÉS
Időjárás
© Copyright © Bankihírek.hu   |   Minden jog fenntartva!
.